(vissza a főoldalra) - Gyermekmédia
pet sound

Rólunk írták

Első Gyermekmédia Szalon | 2009. február 01.

A néhány hónapja alakult Gyermekmédia Egyesület első Gyermekmédia Szalonján, a budapesti Centrál Kávéházban a 'megújítható-e a kötelező olvasmányok listája?' kérdést megvitatva neves szakemberek, pedagógusok és írók nyilvánították ki véleményüket. Jelenleg Magyarországon nincs olyan oktatási előírás, amely meghatározná, hogy hány évesen milyen könyveket kell olvasniuk a gyerekeknek.

Nincs előírt lista, de a tanároknak mégis kell kötelező irodalmat adniuk. Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke szerint az a tény, hogy bizonyos művek irodalmi értékeket képviselnek, nem jelenti azt, hogy ezeket 8-10-18 éveseknek tanítani is kellene, lehetne vagy szabad. Az Országos Köznevelési Tanács Kerettantervi Bizottságának elnöke fontosnak vélte, hogy legyen minél több olyan műalkotás, melyet minél több gyermek megismer és feldolgoz. Trencsényi László szerint az sem lenne baj, ha az olvasmányok mellett helyet kapnának a filmek, képek, a zene és akár az internetes élmények is a gyerekek irodalmi oktatásában.

Az est témájához G. Németh György főszerkesztő, a vita vezetője a 11 évesek körében végzett legújabb közvélemény kutatás eredményeiről számolt be: ezek szerint a gyerekek nagy kedvence még mindig A Pál utcai fiúk, s legkedvesebb főhősük Nemecsek Ernő, ezzel szemben Tatai Sándor Kinizsi Pál c. műve többekben rossz emléket hagyott. Sokuk véleménye szerint azonban az ötven éve ránk maradt magyar kötelező könyvek gyerekfőszereplőinek jórésze a mai gyerekek számára csak 'lúzer', akikkel nem tudnak azonosulni. Tény, hogy a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak. Ha kötelező, még kevesebbet. Ezért is fontos minden módszer, amely az értékes irodalmi élményeket korosztályos sajátosságok figyelembe vételével juttatja el az érintettekhez. Nógrádi Gábor író szerint éppen erre jó megoldás a klasszikusok - nálunk olyannyira vitatott - átdolgozása. Vannak országok, például Spanyolország vagy Anglia, ahol a klasszikus műveket korosztályok szerint többször is átírják. Így létezik a Don Quijote-nek 7 éveseknek, 9, 11 és 18 éveseknek szóló változata is. Angliában számos Shakespeare-átdolgozás születik annak érdekében, hogy a művek minél többekhez eljuthassanak. Véleménye szerint ez lehetne a megoldás arra is, hogy bizonyos szerzőket megmentsünk a feledéstől, hiszen például Kármán József, Kemény Zsigmond és Eötvös József műveit ez a veszély fenyegeti.

A vitában résztvevők egyetértettek abban, hogy sokféle elképzelés és sokféle gyerek van: akik szeretnek olvasni, és akik nem. Mindkettőnek joga van ahhoz, hogy hozzá illő, érdeklődésének megfelelő szintű olvasmányt kapjon, akár eredetit olvasson, akár átdolgozást! Az első lépés az, hogy megszerettessük az olvasást, ha ez sikerült, jöhetnek a listák és ajánlások: de soha ne kötelező módon! A találkozón kihirdették a Gyermekmédia Egyesület Tehetségkutató pályázatsorozatának első, Szösszenet-író fordulójának eredményeit. Három kategóriában lehetett nevezni: Gyermekkorom legszörnyűbb filmélménye, A videojátékom a legjobb barátom illetve Lehet-e tévénézés közben beszélgetni? A pályázatra több mint 800 pályamű érkezett, melyek közül számos írás határainkon túlról. A nyertesek, a legjobb pályamunkák, illetve a második forduló feltételei a Gyermekmédia Egyesület honlapján (www.gyermekmedia.eu) tekinthetők meg.
(BrandTrend)

Címkék: gyermekmédia

« vissza
Magnet Bank