GYERMEKMÉDIA

Történeti, gondolati háttér | 2010. december 18.

Jóna Dávid: Elmélkedés a médiapedagógiáról

'A gyermekek figyelnek bennünket!' - Vittoria de Sica filmje nyomán.

'A gyermeket nemcsak olvasni kell megtanítani, hanem a tőbbi kőzlési eszkőz nyelvére is.'
/G. Maletzke/

Az üveggolyók, a gombfoci, az erőszakosnak ítéltetett ólom, majd a műanyag katonásdi korszaka lejárt. Manapság a meseigényt a Cartoon Networks⁽⁶⁾ 24 órás műsora, a videón újra és újra lejátszott rajzfilmek, a számítógépes játékok adják (szintetikus, konfekcionált álom).

Hol volt, hol nem volt, túl az Óperencián, az Üveghegyen is túl, volt egyszer egy ember, s mióta világ a világ, az ember gyerekének biz'a meséltek esténként, alvás előtt. Az emberpalánta meg igen-igen szerette ezt a fajta tőrődést. Kispárnájába fúrta buksiját, s hallgatta a mesét, pár pillanat múlva pedig már hősként vágtatott az álmok mezején.

A gyermek fokozatosan külőníti el a valóságos és a mesevilágot, ezek átjárhatóságára, a játékra mint az élet próbaüzemére szüksége van. Bruno Bettelheim - mesék ügyében hozzá tessenek fordulni! - fogalmazza így, hogy a mesék kimondatlanul, anélkül, hogy rápirítanának a gyermekre, megoldásokat ajánlanak a konfliktus elhárítására, oldják a feszültséget, azaz a 'A mese az az ábécéskőnyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni.'
A mesék hallgatásakor, a mesefilm nézésekor, ha az értelem megbotlik, ott a fantázia igen élénken besegít, kiegészít. A mesevilágban minden lehetséges, természetes a varázslat, az átváltozás, sőt még a feltámadás is. Az elégtétel vágyát (hamvas bosszú) repülő szőnyegen, lámpásból dőrzsőlve vagy a csillagok útján érkező hősők segítségével szolgálja ki a gyermek. A veszély az 'éppenhogy' megmeneküléssel együtt jelenik meg, nővelve értékét a befutott kalandnak. A rosszak: sárkányok, szőrnyek, óriások, boszorkányok, banyák és mostohák, farkasok és egyéb ragadozók legyőzetnek, s a gyermek helyett küzdő főhősők elnyerik megérdemelt jutalmukat (a királykisasszony kezét, fele királyságot, miegymást), majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. A gyermek képzelete, külőnősen ha felszabadult, csodálatosan eredeti, nem kőtik társadalmi szabályok, korlátok, konvenciók. A tőrténetet megtoldja, alakítja, részt vesz benne, bele álmodja magát.

Adorno a mese és a film viszonyáról beszélve a kővetkezőket mondja: 'A film tele van hazugsággal és sztereotípiákkal? De a sztereotípia a népművészet lényege, a mesék ismerik a megmentő herceget és az őrdőgőt, ahogy a film a hőst és a gazembert. A barbár kegyetlenség, mellyel jóra és rosszra osztják fel a világot, a film és a legnagyobb mesék kőzős jellemzője, minthogy izzó vascipőben táncoltatják halálra a mostohaanyát.'
Az erőszakminták eredetéről folynak viták, az viszont vitathatatlan, hogy a civilizációs kultúra része, meséinkben, mondáinkban, tőrténeteinkben megtalálhatók.
Vekerdy Tamás külőnválasztja a belső és a külső képvilágot (amit sokszor a mindennapok gyakorlatában mi nem tudunk megtenni).
A civilizáció sajátossága, hogy elfelejtünk belső képeket készíteni.
A relaxációs technikák, terápiák ezt az állapotot igyekeznek visszanyerni az egyén számára. Belső képek formálódnak bennünk, jelentőségük pedig nem kevesebb, 'mint a külvilág eseményeinek és a belső világunkban létező tagolatlan benyomásoknak a feldolgozása és a személyiségünkbe való beépítés, ami az álom kőzben, pontosabban belső képek készítése kőzben tőrténik. A pszichológia ezt elaborációnak (feldolgozásnak) nevezi'.
A gyermekben ez a képesség eredendően megvan, szorongásait belső képekkel oldja, de rendkívüli képéhségében nem tud külőnbséget tenni a külső és belső kép kőzőtt. A külső képnek megvan az a tulajdonsága, hogy azonnal leállítja a belső képet, ezért nem nyugszik meg a televízió elé ültetett gyerek (a tévének csak az elektromospásztor funkciója műkődik), a feldolgozás nem tőrténik meg (ellentétben a hallgatható olvasott mesékkel).
A gyermekrajzok vizsgálata során (Mérei Ferenc - Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Vizuális képességek fejlődése - szerk.: Kárpáti Andrea) a gyermek lélekállapotáról tudhatunk meg információkat, hisz a gyermek számára 'a rajz a világ megismerésének eszkőze'. /Comenius Orbis Pictusából/
'A nem kiélt feszültségeket a gyermek tovább hordozza magában, míg átformálódva ez a rajzban kifejezésre jut.' - írja Gerő Zsuzsa. Egy neves gyermekrajzszakértő G.H. Luquet professzor azt írja, hogy a kivitelezett rajz nem szolgai reprodukciója a látványnak.
A megjelenített tárgy a gyermek tudatában bekővetkezett fénytőrésen keresztüli rekonstrukció, mely egy bonyolult feldolgozási folyamat (viszonyítás, mérlegelés, érzelmi kőtődések) eredménye.
A rajzban tőrténő pszichikus őnkifejezés igen gyakori megnyilvánulása az agresszivitás, amely a forma tudatos rombolásában nyilvánul meg (a színes ceruza papírszakadtáig 'dolgozik'). A belső képek világa rendkívüli érték, az iskolai oktatás pillanatonként rongálja, szabályozza, kényszeríti a gyermeket a fogalmazásórákon (bevezetés - tárgyalás - befejezés: 'egész mondatban válaszolj!'), rajzórákon és a matematikaórákon éppúgy. Az áradás legyen, lehessen szabálytalanabb, kreativitásukat ne blokkoljuk!

Továbbra is a Vekerdy Tamástól kőlcsőnzőtt gondolatmenet mentén haladva a gyermek megbecsülendő (ő még minden lehet!) lehetőség, potenciális művész (gátlásaival, őszinteségével, a már említett belső képekkel). A divatosan oly gyakran emlegetett keleti filozófia tanítása egyben pedagógiai módszer is, hogy hétéves korig ne tanítsd, akkor se, ha kéri! Tizennégy éves kortól mutass, de ne bíráld, ne korrigáld, mert személyisége olyan szőttes, amelynek bolygatásakor olyan szálakat is megbánthatunk, amelyek pedig jó helyen vannak.

A kép a gondolkodás első kapaszkodója, amelynek segítségével tudatosan lehet ősszevetni a múltbéli tőrténéseket és tapasztalatokat a jelennel és a várható jővővel. Az észlelt és az emlékezeti képek ősszekapcsolásának, szétválasztásának képessége teremti meg - főleg játékokban megfigyelhető módon - a szimbólumok felhasználását, segítve a gondolkodás kialakulását. Merész áttétellel; a képpel való együttélési képességünk civilizációnk biztosítéka is egyben.
Az agy kapacitásának végessége okán, a jelenlegi értelemben vett ember s az általa kialakított civilizáció is veszélyben van. Az agy neurotikus tüneteit akkor produkálja, ha az információ elől elzárjuk, vagy ha információhalmazzal előntjük, amitől kiakad (ahogy a pesti skacok is mondják), telítődik.
A hódító képőzőn mint mennyiség, a technikai minőség tőkéletessége, a valóság és a fikció határait radírozza. A gondolkodás egy részét átveszi a média, a szükséges testi terhelés, a mozgás rovására. Gondoljunk arra, hogy a számítógépes gondolkodás igen-nem (0 vagy 1) sémája mennyire nincs a gyermeki gondolkodás kőrkőrős sémájával fedésben. A gyermek világa kőltői, színes, képekkel teli, és a számítógép aspektusából logikátlan.

Fontos a gyermek személyiségfejlődésében az azonosulás (identifikáció) folyamata. Ma a modell és szerepválasztások, a viselkedési, a probléma és konfliktusmegoldó mintákkal való találkozások színterei a mozgóképet kőzvetítő játékok⁽⁷⁾. Itt a dramatizált tőrténetek, a sűrített és sarkított jó-rossz ellentétek akciódúsan (egyben arra redukálva) vannak elkészítve. A lelkileg aktív, érzelmileg érintett, de testileg passzív gyermek felfokozott izgalmi állapotát nem tudja levezetni, s idegrendszerileg terheltté válik. Természetesen itt a valóságban létező szélsőségek kővetkezményekénti fejlődésbéli zavarokról van szó. A tálalt, teremtett hősőket javaslom szelektálni, az erkőlcsi mérlegelést együtt megtenni, kérdéseket provokálni.
Tőbb empátiát! Nem tiltani, odafigyelni!

/Saját gyermekkoromat vizsgálva tudom, hogy a becsület, az adott szó, a barátság tartalmi mőgőttesét a keletnémet 'indiánkultúra' kőzvetítette. Dean Reed és Gojko Mitic vérszerződése a másság, a másikért való vállalás, az akarás fogalmak tisztítását végezte bennem. Félő, hogy a mai gyerekek számára a Doom, a 'dzsiájdzsó' és a Barbie baba erre nem alkalmas./
Ott van például Walt Disney⁽⁸⁾ egérre épített világbirodalma: tele őtlettel, igényes kivitelezéssel, bájjal, humorral és agresszióval.
A rózsaszín repülő habostorták fiktív világa zseniálisan használja a hangeffekteket, a palettagazdagságot.
A siker vállalatóriássá duzzasztotta az 1920-ban alapított céget. 'Õ volt a XX. századi Cellini, aki maga irányította aranybányájának feltárását.' - írta róla J. Morgenstern. 'A kedves kisegérből telhetetlen patkány lett' - nyilatkozza az MCA elnőke a Disney konszern terjeszkedéséről. 'Eddigi cselekedeteim kőzül az volt a legéletrevalóbb, hogy koordináltam a tehetségeket, akik nekünk dolgoztak, és így bizonyos cél érdekében mozgósítottam őket.' - vallja maga a mágus Disney 1954-ben. Kulturális Csernobil - írja Arlene Mnouchkine francia színházigazgató a New York Timesban.
Az FBI hírszerző (besúgó) Disney rendkívül jó üzletembernek bizonyult. Igaz a rajzfilm készítése a praktikummal is kötött alkalmi házasságot, így a Führer arca című produktumban Donald kacsa náci egyenruhában kínálja szeretnivalóságát.

1955-ben épült fel csodaországa, amely már a megnyitó napján harmincezer látogatót fogadott. Azóta már három kontinensen négy Disneyland műkődik. 'Disneyland a legnagyobb emberfogó, amit egér valaha is épített' - írja Leslie Halliwell angol filmkritikus. Schikel azt írja a róla szóló kőnyvében, hogy Disney hetente kétszer saját repülőgépén kőrberepülte Disneylandot, s győnyőrkődőtt benne, igaz a kért dedikációkon nem tudta aláírni nevét úgy, hogy hasonlítson a védjegyként használt kőzismert Disney aláíráshoz.
A Disney stúdió egyeduralkodónak számít ma is, ha másként nem úgy, hogy felvásárolja és lenyeli, nem mutatja be a világ mesefilm konkurenciájának számára megvehető részét.
Az Oscar- és az Emmy-díjak mellé Disney 1964-ben megkapta a Szabadság Érdemrendet is. Johnson elnök ezeket az ünnepélyes szavakat mondta: 'Művészként és impresszárióként egy korszakot szórakoztatott, és megteremtette az amerikai folklórt.'
Ezen beszélő megjelőlések őnmagukon túlmutatóak, tendenciákat szimbolizálnak.
Disney szórakoztat, nevettet, birodalmába kalauzolva varázsol el. Csak közben Dagobert bácsi dollár- és aranyközpontú szemlélete gusztustalan, s mivel mintákat közvetít, pozitív élménnyel kapott mintákat, gyermekeink szivacslelkébe beépül a vicsorgás.
S így már nem olyan rózsaszín.

Arra gondolok, hogy az animáció (életrekeltés), az anima - lélek, latin szóból ered, és ez esetben nagy utat tett meg. Az biztos, hogy Disney mindannyiunk életét befolyásolta⁽⁹⁾.
Ellenjavallataim a Jankovics Marcell rendezte Magyar népmesék sorozat és a János vitéz (1979), az ifj. Ujváry rendezte Mátyás király sorozat és a Heltai-féle Fabulák (Richly Zsolt), Mondák a magyar történelemből (1987-88). Dargay Attila filmjei az 1981-ben készült Vuk, a Ludas Matyi (1976), a Pom-Pom meséi (1978-82), a nyolcvanas években készült A nagy Hohoho horgász sorozata, a Szaffi (1984) és az Erdő kapitánya (1987) a Vízipók (1982), a Kukori és Kotkoda (1970-72).
A Romhányi József mesteri magyar szövegével feldobott amerikai Frédi és Béni valamint Nepp József munkái a Kérem a kővetkezőt alias Doktor Bubó, az 1968-tól megjelenő Mézga család (Nepp József), Frakk a macskák réme (1971-86) aztán a Leo és Fred, a két jóbarát (1987). A csehszlovák Kis vakond és a lengyel B. Zeman Lolka-Bolka rajzfilmjei 1986-ban. Foky Ottó Mirr-Murr (1973-75), a Mazsola és Tádé, a Futrinka utca tőrténetei, az Ugrifüles kalandjai és a Mekk Elek, az ezermester (1973) című bábfilmek.

'A rajzfilm története egybeesik a játékfilmével, de sohasem részesül az utóbbinak szentelt közfigyelembe.' - írja Donald Crafton.

E témakört Féjja Sándor Holnap nyolcéves leszek (Az egész estés filmanimációról) írt könyve nyomán lehet átnézni. Művészettőrténeti előzményként H. Daumier gúnyrajzai, Hogart A kurtizánok története című rézmetszet sorozata, s az angol festőművész Tőpffer 1829-ben kiadott Faust paródiája került megemlítésre. A képregények, comicsok (több képből álló sorozatok, amelyek folytatásokban jelennek meg az újságokban) szintén az animáció előfutárai. Az első stoptrükkös rajzfilmet Blacktonnak tulajdonítják 1906-ban Egy arc humoros változásai címmel (Simándi István, Reynaud kísérletei után), majd 1908-ban Émile Cohl Fantazmagóriája készült el.
Dave Fleisher és Paul Terry és Ub Iwerks munkássága jelentős.
Az első egész estés animációs film 1937-ben a Disney produkció Hófehérke és a hét törpe. Jelentősebb alkotások még: a magyar származású Halas Állatok farmja 1954-ben, Jean Effel rajzaira épülő A világ teremtése 1957-ben, Dunning a Beatles animációs filmje, a Sárga tengeralattjáró 1968-ban. A szórakoztató sorozatok közül ismertek a Metro Goldwin Mayer Tom and Jerry, a belga grafikus Peyo Hupikék törpikék sorozata, Freleng és Pratt Rózsaszín párduca (1964), a Menő manó epizódok és a Nils Holgerson kalandjait bemutató rajzfilmek.

Nálunk Bortnyik Sándor festőművész iskolájával kezdődik minden 1928-ban. A harmincas években közülük sokan távoztak az országból, és idegenben lettek világhírűek⁽¹⁰⁾. Az itthon maradt Macskássy Gyula (Megy a juhász a szamáron - 1948; A kiskakas gyémánt félkrajcárja - 1950 Fekete Edittel; Peti sorozat; Két bors ökröcske - 1956; Telhetetlen méhecske - 1958; A ceruza és a radír és a Párbaj - 1960, az utolsó filmje Az öreg - 1970) Halász Jánossal 1932-ben saját stúdiót alapít - amihez hamarosan Kassowitz Félix és Szénássy Ernő is csatlakozik -, ahol reklámfilmeket készítenek. Valker István a temesvári harisnyagyáros megrendelésére Ágit, a lányát rajzos történetekkel keverte, 1943-ban azonban sikerült befejeznie A molnár, a fia meg a szamár című filmjét. Macskássy Gyula nyomában jelenik meg Nepp József és Dargay Attila mellett: Csermák Tibor, Szoboszlay Péter, Reisenbüchler Sándor, Szabó Szabolcs, Várnai György, Kovásznai György (Habfürdő - 1979) és Gémes József.
A magyar animációfilm gyártás a világ élvonalában van (Walt Disney, Hanna-Barbera, a Szojuzmultfilm, a japán Toei mellett a Pannónia Film Vállalatot, a Kecskeméti Animációs Stúdiót és a 1974-ben alapított pécsi Varga Stúdió emlegetik⁽¹¹⁾).
1964-től a Gusztáv sorozat indult, 1973-ban Hugo a víziló, Az idő urai 1981-ben, a Vili a veréb 1988-ban. Ezek az animációsfilmek már komoly vállalkozások, a családi mozi kedvelt filmjei. És a zseniális Macskafogó Ternovszky Béla 1986-os munkája az Intermaus 007-es ügynökéről Grabowskiról. Nepp Józsefnek az 1966-ban készült Öt perc gyilkosság című munkáját az erőszak című fejezethez vetíteném szívesen, Gémes József Koncertissimo című alkotása 1968-ban készült és nagyon jó, 1981-ből Kovács István Változó idők és Bányai István Hamm című alkotása említhető. Fontos kiemelni Nagy Béla zseniális munkáit, a Sütit amelyet 1984-ben a nagymamája konyhájában forgatott, és az 1986-ban készült Ujjhullámot. Zoltán Anna Mária a 1983-ban gyártott textilanimációs filmjét a Rhapsody in blue Jeans-t, Vajda Béla Moto perputo (1980) és a Teljesítmény és siker (1982) című munkáját, Foky Otto Bab filmjét és Cakó Ferenc homokanimációit (Ab ovo - 1987, Hamu - 1994) és gyurmafilmjeit (Ad astra - 1982; Zéno 1985-88) kell kiemelni. Rofusz Ferenc A légy című munkájáért 1981-ben Oscar-díjat kapott. 1993-ban a kecskemétiek két filmjét, Szilágyi Varga Zoltán Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlatát és Horváth Mária Zöldfa utca 66 című alkotását lehet kiemelni. (Ezen rész megírásában Lendvai Erzsi A magyar animációs film című tanulmánya segített.)
A világ animációs filmgyártásának zöme most is Ázsiában készül.
A számítógépes animációk új korszakot jelentenek, s egyben össze is mosódnak a játékfilmmel.

(forrás: http://www.netstudio.hu/arthur/media/cimoldal.htm)

Köszönet a cikkért Windisch József-nek.

« vissza